Két nap szabit kivettem még most gyorsan, mert az elkövetkező pár hónap, úgy egészen júniusig elég húzós lesz melóban. Ahogy azt kell, ezt a rövid időt pihenéssel töltöm, azaz minél kevesebbet mozdulok ki. Azonban az egyedüllétnek nemcsak a pozitív, hanem a negatív tulajdonságai is nagyon jelen vannak.

Mondjuk az tökjó, hogy alszok, ameddig bírok - maximum 10-ig. Így kialvatlannak, fáradtnak nem mondhatnám magam. Kishugi valahol van, de nem itt, így cicával kettesben lopjuk a napot. Terveztem egy kis rendrakást is, amit mosogatással kellene kezdeni, de erre még nem szántam rá magam. Lassan ideje lesz, mert már fogyóban vannak a tiszta tányérok és evőeszközök...

Képes voltam megnézni megint a Szex és New York mozifilmet, ami - ciki, nem ciki - nagy hatással van rám. Annyira könnyen megy beleélnem magam helyzetekbe, érzésekbe, hogy félelmetes. De általában így van ez, mikor épp, hogyismondjam, furcsa lelkiállapotban vagyok, mint most. A teljes instabilitás jellemez, és semmiben sem vagyok biztos. Hogy mi is kell nekem, vagy ki, és már megint ott tartok, hogy meggyőződésem, hogy képtelen leszek valaha is belészeretni valakibe. Mert az egy dolog, hogy rövid időn belül képes vagyok elkezdeni rajongani valakiért, lásd S., de érdeklődés hiányában ez az érzés el is tűnt. Most itt van L., azaz valamilyen szinten jelen van, de nem tudom, hogy mikor fogunk legközelebb találkozni, és hogy egyáltalán most tényleg alakul-e köztünk valami, vagy csak kipróbáltuk magunkat.

Tegnap csak röviden futottam össze Sz. barátnőmmel, és említette, hogy kölcsön fog adni nekem egy könyvet, aminek az a címe, hogy Randizz úgy, mint egy férfi. Felkeltette az érdeklődésemet, majd ha eljut hozzám, elolvasom, és ki tudja, kipróbálom.

Lehet, hogy holnap este elmegyek bulizni unokaöcsémmel és barátnőjével, még nem fixáltuk le 100%-ig. De jó ötletnek tűnik, talán nem mondom le addig.