Hiábavaló próbálkozás...

 2009.12.11. 13:03

A cím a tegnapi postomhoz kapcsolódik, miszerint drága unokahugom nem adja fel egykönnyen, hogy bebizonyíthassa, mekkora pénzügyi tanácsadó lett belőle. Ez az egész kész rémálom. Szerencsétlen hugomat is zaklatja, és mivel ő még nálam is nagyobb balek, belement abba, hogy találkozzanak. Unokatesóm persze engem is megpróbált tegnap elérni a facebook-on, de úgy tettem, mint aki nem vette észre, hogy ráírt - és nem is alaptalanul, épp a legutóbbi 2 Dexter részt néztem áhitattal. Utólag olvastam el az üzenetét chat-en, és pechemre még akkor is online volt. Odavetettem neki 2 sort, hogy bocsi, nem vettem észre, és különben is baromira elfoglalt és fáradt vagyok, majd ezzel a lendülettel kiléptem. Persze közben hugom figyelmeztetett, hogy Andika nyomul, de akkorra már késő volt. Kétségbeesetten msn-en próbáltunk brainstormingolni, hogyan is rázzuk le, a legkevésbé sértő módon, de hatékonyan. Természetesen semmi okosra nem jutottunk, mert hát nem egy lángész unokatesónk, nem látja az orbitális abszurditást az egész szituban, hogy pont ő próbálja osztani az észt pénzügyi kérdésekben. Végső elkeseredésünkben felhívtam Anyát, aki első körben jól kiröhögött, de aztán próbált valami megoldást találni, elvégre átérzi a problémát. Sokkal okosabb ugyan nem lettem, úgyhogy egyelőre a homokba dugom a fejem, és teljes mértékben ignorálom a leányzót. Ha meg valamilyen úton-módon mégiscsak elér, akkor meg udvariasan lerázom, hogy épp nem alkalmas a dolog. Az a baj, hogy ismerem annyira, hogy nem adja fel egykönnyen, és simán kinézem azt belőle, hogy majd karácsonykor hozza fel a témát, mikor a kötelező családi vizitet ejtjük meg.

Továbbra is kifejezetten bosszant ez az eset. Egyébként baromira nem szoros a viszonyom unokatesómmal, mondhatom nyugodtan, hogy alapvetően szarunk egymás fejére. Sőt, kifejezetten rosszindulatúnak tartom, amellett, hogy buta, sajnos az öntudatos fajtából, ami sosem túl szerencsés párosítás. Egy ilyen tulajdonságokkal felszerelt egyénnek nem lehet diplomatikusan a tudtára adni, hogy amit csinál, hülyeség, ahogy csinálja, ostobaság. Nem, ő majd baromira meg fog sértődni, hiszen végre ő elkezdett dolgozni, és biztos nagyot kaszálna a többmilliós lakáshitelemen, és elveszem tőle a napi betevőjét. Ja és mellette persze még hülye is leszek, hogy nem élek az általa kínált fantasztikus világmegváltó lehetőséggel.

És ez az erőszakos nyomulás. Szerintem nincs olyan ember, aki különösképpen jól viselné, ha valaki zaklatná olyan dolog miatt, ami nem érdekli. Főleg, ha maga a zaklató személye is taszító. Még mindig mérges vagyok emiatt. Le kéne nyugodni végre a hétvégén.

A bejegyzés trackback címe:

https://homoktovis.blog.hu/api/trackback/id/tr631590240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása