Megcsappant az alkotói kedv, vagy inkább túlságosan elfoglalt vagyok az utóbbi időben, mindegy végülis, kifogás mindig akad a cselekvés hiányára. De most, teli pocival, kávéval leöblítve, az elalvástól veszélyeztetve - míg a főnök ebédel - úgy döntöttem, hogy 'tollat ragadok'.

Jön a hétvége, megint vidéki családlátogatás a cél - a francokat cél, én csak a körülmények áldozata vagyok, mert menni kell!... opció nincs. Addig is kiélvezem a pesti létet, amennyire lehetséges, pl. egy mai röpke csacsogás keretében egyik barátnőmmel némi bor társaságában.

Húazanyja... ez most rövid bejegyzés lesz, mert épp dührohamot kapott boss, szerencsére nekem semmi közöm a dologhoz, csak külső szemlélőként tevékenykedek, az is éppen elég...