Ígéretemhez híven, folytatás következik. Készülődést, helyszín kiválasztását kitárgyaltuk, mi is marad. Hát maga a randi! Jó eséllyel olyan emberkével történik a találkozás, akivel már valamely online kommunikációs csatornán az eszmecsere zökkenőmentesen lezajlott, megkockáztatom, hogy még élvezetes is volt. Ennek fényében jogosan elvárható, hogy a face-to-face csevej is gond nélküli lesz. De persze ez nem mindig van így... elvégre rólam van szó :) A kezdeti csekély feszengést nem is említem, mert hát az előfordul a legjobbakkal is, míg felvesszük egymás ritmusát. Aztán mi van akkor, ha ez nem sikerül... hát ciki, akkor nincs is túl sok értelme nagyon erőltetni az egészet - ergo leépítem. Szerencsére ez nem fordult elő túl gyakran. Az egyik randim a közelmúltban viszont olyan abszurd módon zajlott, hogy szinte alig tudtam kivárni a megfelelő alkalmat, hogy végre menekülőre fogjam. Történt ugyanis, hogy egy jóképű, jókiállású férfiúval találkoztam, akivel még telefonon is beszéltem röviden a randi előtt, igazság szerint szinte teljesen zökkenő mentesen. Azonban mikor megérkezett, 2 mondat után már pánikszerűen a környezetemet figyeltem (bizonyos sétálós randi volt...), hogy merre fussak. Dadogott, emellett vagy ezáltal minden mondatát többször is elkezdte, keresve a szavakat, és mikor végre megtalálta, 10-szeres hangerőn hadarta végig... félelmetes volt és rettentően zavarba ejtő. Azon túl buta is volt, de ez már annyira nem is lényeges.

Tegyük fel, hogy még beszélgetni is lehet a delikvenssel, és hozzá a beszédkészsége is egész fejlett. Csekély sikerélmény, hiszen itt is előfordulhatnak érdekességek. Ugyanis, ha nem akarunk beégni, vagy csak szimplán nem szeretnénk magunkat full hülyének láttatni, akkor high-level upgrade-elni kell emlékező tehetségünket. Miért is? Roppant egyszerű: ha relatíve rövid időn belül több emberrel is találkozok, de legalábbis beszélek magamról, illetve ők is magukról, akkor baromi könnyen kavarodás lehetséges. Pl. elfelejtettem, hogy amit el akarok mondani, azt már korábban megemlítettem. Ez is gáz, mert engem kifejezetten zavar, mikor valaki masszívan ismétli magát - mintha engem tartana hülyének. De ami a még kellemetlenebb, ha az illető már elmondott magáról valamit, én pedig nemes egyszerűséggel teljesen elfelejtettem. Sajnos volt már ilyen, vagy legalábbis nem emlékeztem a dologra teljes magabiztossággal... Jegyzetelni meg nem kifejezetten nyerő ötlet. Még szerencse, hogy az áldott msn tudja menteni a beszélgetéseket, ezáltal időnként akár puskázni is tudok, de legalábbis egy gyorstalpalót tarthatok magamnak a randi előtt, hogy egyáltalán ki fia borjával is találkozok. Jó, azért ennyire nem siralmas a helyzet, szoktam emlékezni, általában, ez csak mint mankó szolgál ínségesebb időkre :) És ettől függetlenül a probléma bizony valós!

...elvileg folyt. köv. valamikor :)