Ha egy kifejezéssel kellene jellemezni az első versenyzőt, akivel volt szerencsém randizni, akkor az a fenti cím lenne. De ne szaladjunk ennyire az elejére...
Ahhoz, hogy egy ismeretlennel találkozásra kerüljön a sor, több dolognak is stimmelnie kell. Hajigáljatok meg kővel, nem érdekel, de válogatós vagyok. Először is, ki kell szűrni a primitív ősembereket. Meglepően sokan vannak, és jó pár egyed meglepően profin tud álcát viselni, de kis gyakorlással ügyesen ki lehet szűrni - feltéve, hogy valaki pont ezt keresi. Mivel én nem, ezért alaposnak kell lenni. Olvassuk el az adatlapját, ha vette a fáradtságot, és megjegyzésekkel, mondat szerű képződményekkel tűzdelte tele a profilját, az már fél siker. Ugyanis első buktató a helyesírás, és nem feltétlen a 'j' és 'ly' összekeverésére célzok, hanem az alany-állítmány-tárgy összeillesztésének bonyolultságára akár. Vagy épp a szőrszálhasogató rövidítésekre, pl. 'ismi'. Ezzel a szóval kb. agyhalált lehet nálam okozni... Vagy épp a csupa nagybetűs írással - online kommunikáció esetében ez kiabálásnak felel meg, aki nem tudná. Persze védekezhetnek azzal, hogy nem ismerik a jelentését, attól még különösen tud zavarni. A legalapvetőbb vesszőhibákról nem is beszélve...
Tehát, szűrünk ezerrel. Ha fotó nincs feltöltve, akkor szintén bukott az ügy. Vagy ha nyilvánvalóan fals információkkal tűzdeli tele a profilját az ember... kedvencem a 'dohányzom' de 'egészségcentrikus' vagyok. Ez lehet, hogy csak nekem ellentmondás, és megint bennem van a hiba, mindenesetre furcsa. Más kategória viszont, aki direkte poénra veszi az egészet, és valóban humoros dolgokat ír magáról. Az általában különösen imponál, hiszen értékeljük a mókát :)
Megtörtént a szűrés, rám küld az ember egy levelet vagy egy flörtöt. Flörtöt, akár ha az csak egy mosoly, azt is el lehet utasítani. Igen, baromi hülyén hangzik egy mosoly elutasítása, de mivel alapvetően flörtről beszélünk, nem kell minden jött-ment mosolyát elfogadni, hiszen ezáltal kvázi bíztatnék egy olyan embert, aki lehetséges, hogy abszolút nem jön be. A felesleges elutasításra az időpazarlást pedig nagyon nem szeretem, ezért inkább gond nélkül nyomok a nemre, ha nem tetszik. És hányszor kaptam rá választ, hogy mekkora beképzelt picsa vagyok, stb stb, és még finom is voltam...
Vegyük azt, hogy stimm a dolog, tetszik amit látok, nem tűnik szararcnak, ergo elkezdünk üzeneteket váltani, chatelni vagy akár msnezni. Rögtönzött kérdezz-felelek, próbálgatás, hogy veszi-e a lapot, megáldotta-e a sors humorérzékkel, néhány alap információ, hogy mégis ki fia borja, esetleg ő a baltásgyilkos vagy sem. Mondjuk átment a rostán, esetleg még egy alkalommal beszélgetésre kerül a sor, és ha viszont szimpatikus vagyok, megvárom, hogy elhívjon találkozni. A leszervezésében roppant készséges és együttműködő vagyok, lebeszéljük az időpontot, a kb. helyszínt, időközben telefonszám csere, és ezáltal szerencsés esetben még a randi előtt hallhatom a kedves jelölt hangját is. Erre az utóbbi időben különösen rászervezek, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések, fülsértő hang, durva beszédhiba, 'kilóg a kapa a szájából', ilyesmi és ehhez hasonlók.
Tehát poker face barátunk. Meglepően jól indul a dolog, szimpatikus, nem néz ki rosszul, dolgozik, nem tűnik trógernak, értelmes és érdeklődő. Beszélünk telefonon, elég későn, úgy éjjel 11 óra fele, és a hangja meglepően álmosnak tűnik - mondom sebaj, biztos a fáradtság. Jól elbeszélgetünk, és másnap meló után randizunk.
Ide most muszáj közbeiktatnom egy mellékszálat. Mivel nem vagyok alacsonynak mondható, 175 cm, emiatt értetlenkedve állok az olyan emberek előtt, akik magukat 180-185 cm körülinek mondják, de mikor találkozunk, jópár centivel alacsonyabbnak tűnnek nálam. Pedig nem hordok sem magassarkút, sem magastalpú cipőt! Ha mégis, ami nagyon ritkán van, az max. 4-5 cm. Na most, randira, pláne ha tudom, hogy nem egy 2 méteres példánnyal van dolgom, direkt nem veszek fel magassarkút, mert speciel nekem elég kínos, ha magasabb vagyok a pasinál. És biztos vagyok benne, hogy ez ugyanúgy kellemetlen a nem túl magasra nőtt pasiknak is...
Egészen véletlenül mr. poker face sem tűnt egy égimeszelőnek, pedig ő is magát kb. 180-183 cm közé saccolta. Az ilyeneket megjegyzem, mert kb. ez csípőből az első benyomás. De egye fene, ez van. Akkor sem fogom magam begörnyeszteni, az roppant szarul áll egy nőnek. Na mind1, szépen elsétáltunk a megbeszélt kávézóig, és leültünk beszélgetni. Mr poker face nevét illetően egy cseppnyi túlzás sincs. Végig totál egy hangszínnel, arccal, szó szerint közönnyel beszélt. Akkor az előérzetem be is igazolódott, nem álmos volt a telefonban, hanem alapból ilyen! Ahhoz képest egész kommunikatív volt, nem emlékszem üresjáratra, kínos hallgatásra. Viszont az arcom, vele ellentétben, szinte szó szerint nyitott könyv. Sokan mondták már, hogy nemcsak a tekintetem, de a szemeim önmagukban is nagyon kifejezőek, és ha úgy adódna az életemben, hogy megnémulnék, akkor sem okozna különösebb nehézséget a kommunikáció számomra. Maradjunk annyiban, hogy nem szeretném kipróbálni...
Maga a randi nem is lett volna rossz, ha poker face mutatna magából bármi érzelmet, ami által elhitetné velem, hogy nem egy robottal beszélgetek. Nem így lett, és szerencsére nem nekem kellett menekülési útvonalat kreálnom, ő még a randi előtt szólt, hogy sajnos nem ér rá sokáig. Így a kb. 1 órás randi után zúztam haza, és röhögtem a balszerencsémen. Mivel valóban semmit sem árult el a tekintete, mást meg nem művelt, amivel kifejezte volna a tetszését irántam, így halál nyugodtan pipáltam ki, és már néztem volna utána a következő áldozatnak. Azonban msn-en rámírt, talán még aznap, vagy másnap este, hogy ő nagyon jól érezte magát, és hogy mennyire tetszettem neki. Még jó, hogy nem látott, mert köpni-nyelni sem tudtam, csak kb. annyit bepötyögni, hogy TÉNYLEG? És valóban, megerősített ebben, ami részben jól esett, mégsem vagyok talán bányarém, de aztán elmondtam neki, hogy én viszont nem kívánok vele többet találkozni, köszöntem a lehetőséget.
Na jó... nem vagyok szívtipró, könyörtelen jégkirálynő, mindig igyekszem normálisan és a lehető legkevésbé bántóan adagolni az elutasítást, persze ez nem mindig sikerül, hiszen töksokan képtelenek ezt megemészteni, és olyankor jön a visszatámadás. De ezt inkább hagyjuk, mert még a végén felidegelem magam :) Poker face úgy néz ki, hogy jól fogadta a dolgot, és azóta is békén hagyjuk egymást.
