Siófokot túléltem. A vártnak megfelelően iszonyat fárasztó volt, de emellett meglepően jól éreztem magam. Szerencsére a kolléganők, akikkel együtt voltam, aranyosak és jó fejek, rengeteget nevettünk.

Pénteken kötelező alapon részt kellett venni egy esten, amin felléptek Csepregi Éváék. Hatalmas terem, átlagéletkor 60 év, mindenki ült, az első egy-két sorban ill. a hátsó részen ülők tomboltak, én próbáltam elaludni, de ahhoz túl hangos volt a zene és kényelmetlen a szék. 1 órás kín... dokumentáltam az eseményeket, de még mindig nem tudok képet beszúrni a blogra. Továbbra is fail :)

update: íme a képek a 'fergeteges' buliról :)

Szombaton szobatárs kolléganőmmel, aki mellesleg iszonyat jó fej, elmentünk a siófoki Tojásfesztiválra, ugyanis fellépett Fenyő Miki, és hatalmas rajongója. A másfél órás koncert alatt kb. 1 órán keresztül - nem túlzok - szakadt az eső. Ennek pusztán annyi előnye volt, hogy az egyébként hatalmas tömeg szépen lassan feladta, és ahogy szállingóztak az emberek elfele, mi rövid úton az első sorba kerültünk, és onnan csápoltunk. Párszor még a Miki tekintetét is sikerült elkapni! Érdekes élmény volt :)

Arról már szinte alig merek szót ejteni, hogy majdnem minden este berugtunk. Azért csak majdnem, mert volt, hogy csak becsíptünk :) Szombat, a legdurvább nap pedig, kemény másnapossággal, fejfájással indult, majd miután leküzdtem ezt a problémát, észleltem, hogy kissé felfáztam. De jó is volt. De hála praktikáimnak, délutánra már kutya bajom volt, és már alig vártunk az esti tombolást az esőben!